Ember & filozófia

A gyerekekben születésüktől fogva jelen van a világ megismerése iránti vágy. A kicsik növekedése során ez a vágy mind szélesebb, és szélesebb lesz, és egyre inkább a fogalmak felé fordul a konkrétumokkal szemben. Minél jobban sikerül kielégíteni eme vágyukat, annál inkább válik belőlük értelmes ember. Ennek a világnak a megismerésében nagy szerep jut a filozófiának.

ŰŰŰŰMit is csinál tulajdonképpen a filozófia? Kíváncsiskodik, kíváncsian kutakodik. Olyan kérdések nyomában jár, amelyekről úgy véli, hogy azok az emberi lény világgal való ismerkedési folyamatának egy-egy adott pontján a legfontosabbaknak tarthatók. Ezeknek a kérdéseknek a körüljárásával a filozófia segítséget adhat a világban való tájékozódáshoz és létrehoz egy komplex világképet. Ezek a kérdések lehetnek állandóak (pl.: Mi a lét? Mi annak értelme, és az ember szerepe a világban?) vagy lehetnek az adott társadalom, társadalmi evolúcióban elfoglalt helyére elvonatkoztatott kérdések (pl: Mi a globalizáció). A vizsgálódáshoz a filozófiának szüksége van a különféle művészeti, irodalmi, tudományos és vallási szerveződések ismeretére, hiszen csak így tud reális és teljes képet kialakítani világunkról. Ez a kép a tudomány fejlődése révén idővel elavul ezért folyamatos korszerűsítésére van szükség a múlt eredményeinek felhasználásával. Az ember világában a filozófia ügyel a szellemi rendre, így a villággal való ismerkedés folyamatának a főszereplője. A filozófia legnehezebb kérdéseinek egyike, hogy mi a filozófia, azaz: mit csinál a filozófia, és így mi a haszna a tevékenységének.

ŰŰA filozófiát az ókori Görögországban kezdték el komolyan és általában előítéletek nélkül kezelni. Arisztotelész három ágra bontotta a filozófiát. A logikára, a gyakorlati és az elméleti filozófiára. Ugyanezt Hegel, másképp bontotta fel. Számára a filozófia következő ágakra oszlik: logika, természetfilozófia, szellemfilozófia. Ma szintén három részre bontjuk a filozófiát. Ezek közül az első a metafizika ami nemmás, mint a Hegel által megkülönböztetett természetfilozófia, vagyis a lételmélettel foglalkozó ág. A második a társadalomfilozófia amiben a gazdaságfilozófia, történelemfilozófia, jogfilozófia, politológia és a teológia kap helyet. A harmadik az ŰŰIsmeretelmélet. Ezen belül találhatjuk meg az olyan filozófiai ágakat, mint a ŰŰművészetfilozófia, logika, nyelvfilozófia és a tudományfilozófia.

Az elméleti filozófia: A szubjektumnak tekintett ember számára ad tájékozódási pontokat az objektumok világában. Nélkülözhetetlen kérdése, hogy mit mondanak a tudományok a világról. Az elméleti filozófiának tisztáznia kell az ember helyét a világban, meg kell határoznia, hogy mi is a világ és, hogy mi az ami létezik. Az elméleti filozófia egyik része a lételmélet (ontológia). A létezőkkel, a létezők természetével foglalkozó filozófiai ág axiómája: „Gondolkodom, tehát vagyok.” /Descartes/. Vagyis ŰŰsaját létezésemről bizonyosságom van. ŰŰSaját létezéséről mindenkinek közvetlen öntudata, bizonyossága van, s ebben az öntudatban egyszerre van adva, hogy mi fölfogunk valamit és hogy valamit fölfogunk. Adva van a szubjektum és az objektum létezése. Kérdés: az objektumok valóban léteznek, ott vannak, vagy csak mi észleljük úgy, mint ha ott lennének. Ezen eszmefuttatás során joggal vetődik fel a kérdés: ŰŰLehet, hogy mint érzékelő, csak magam létezem?! Ez alapján meg kell külömböztetni a szubjektumokat és az objektumokat. Szubjektumnak lehet nevezni mindent amit a Földön bárki létezőnek gondol, az objektumok viszont függetlenek minden szubjektumtól, ezek ugyanis a külvilág reálisan létező részét ölelik fel. A materializmus szerint kizárólag az anyag és azok viszonylatai léteznek, míg az idealizmus szerint a ŰŰvalóságban nem csak anyagi, hanem valamilyen értelemben nem-anyagi, érzékszerveinkkel nem, hanem kizárólag értelmi megismerés útján fölfogható létezők is vannak. ŰŰAz ontológia a fizikai világgal, a lét és létezővel is foglalkozik: az ember a fizikai világon csak akkor jön számításba, ha neki is van fizikai teste. A különbségeket, mi emberek emeljük ki az objektív tulajdonságok közül. A dolgok rendszerezése függ a mi szubjektív látásmódunktól is. ŰŰGyakorlati tevékenységünk és világ-érzékelésünk között összefüggés van: ugyanaz az erdő más egy favágónak, mint egy ott sétáló szerelmespárnak. ŰŰA világot nem mi alkotjuk, de hogy hogyan jelenik meg a számunkra, az a mi mindenkori tevékenységünk eredménye. A tárgyakat nem mi teremtjük, de mi alakítjuk. A lét fogalmán mindig valami elvontat, nem az ember számára megjelenőt értünk. Az elvont lét , amelyről nem tudjuk, hogy hol, mikor és milyen formában létezik, a semmivel azonos. A létező konkrétan és közvetlenül megjelenik az ember számára. Ezek fizikai, természeti, anyagi létezők.

A gyakorlati filozófia: Mint ahogyan fentebb is olvasható, a filozófiának ezen ágát Arisztotelész különböztette meg először. Hegel a természet és társadalomtudományokat tekintette gyakorlati filozófiának.ŰŰAz alkalmazott filozófia nem feltétlenül és nem elsősorban valamilyen elvontság konkretizált elméleti formája - mint ahogy pl. az alkalmazott fizika sem valamilyen elvont elmélet konkretizált elméleti formája. A filozófia olyan alapfogalmakat tisztáz amelyek fogalmi hálót nyújtanak a gondolkodó ember számára. Így lehetővé válik a filozófia gyakorlati alkalmazása a tudományos munka során. A filozófiát sok tudós, sőt hétköznapi ember használja annak ismerete nélkül. Erre példa a döntési mátrix. A problémák megoldásához Descartes módszerét alkalmazzuk, miszerint a nagyobb problémák megoldása azok kissebb problémákká való szétbontásával lehetséges. A másik általánosan elterjedt módszernek a döntések meghozatalánál van fontos szerepe. Az előnyök és hátrányok összehasonlítás során használt mérlegelvet az utilitarizmus elvei szerint végezzük.