Karl Marx
(1818-1883)
Ifjúhegeliánusként indul, ám hamarosan bírálni kezdi Bauert és társait. Marx filozófiájának három jelentős forrását említhetjük: a klasszikus német idealizmust, az angol politikai gazdaságtant (Smith, Ricardo és Mill gondolatait), valamint a francia utópista szocialista szerzők (Saint-Simon, Fourier) műveit. Ezek a források azonban nem követendő példaként álltak Marx előtt. Mind a három oldaltól átvett ugyan nézeteket, ám annál érdekesebbek az őket ért támadásai. Marx korai korszakában főként polemikus írásokat fogalmazott, amelyekben kortársai véleményét, illetve Hegelt bírálta. A Gazdaság-filozófiai kéziratok 1844-ből c. munkája erőteljes Feuerbach hatásról árulkodik. Ebben ugyanakkor az ifjúhegelianizmus és az angol gazdaságtan ellen emeli fel a szavát. A német ideológia (1845-1846) és A tézisek Feuerbachról (1845) már olyan, a filozófiával elégedetlen, harcos szellemű írások, melyek nem a világ leírására, hanem az aktuális, világban és társadalomban élő ember körülményeire és azok megváltoztatásának lehetőségeire kérdez rá. Mary 1847-ben Brüsszelben csatlakozik a Kommunisták Szövetségéhez, ahol egy év múlva Engelsszel összeállítja a Kommunista Párt kiáltványát. 1849-ben kiutasítják Németországból, s Angliában települ le. Fő műve, A tőke első kötetét 1867-ben adta ki, a második és a harmadik kötetet Marx halála után Engels jelentette meg 1885-ben és 1894-ben. A történelmi materializmusnak nevezett gondolatképződmény nem kíván ismeretelméleti vagy metafizikai kérdésekbe bonyolódni, ezért a materialista jelző: csak a társadalmi tényezőket vizsgálja és magyarázza. Ám a szóösszetétel másik darabja, a ???történelmi” is hangsúlyos. Hiszen ezeket a társadalmi tényezőket történelmi vetületükben, kialakulásuk megokolásában tekinti. Az ember történeti lényként való felfogása amúgy hegeli eredetű, ám a magyarázat nem. A haladást az emberi igények és szükségletek folytonos kielégítése eszközli ki. A kezdeti ösztönös cselekvések a munka segítségével gyakorlati tevékenységgé változnak, a munkával pedig az ember ???belakja” a világot, újabb igényeket támaszt, amelyekre újabb és újabb munkával válaszol. Eközben természetesen alakítja a világot. Az ipar a munka ???beteljesült” formája. Ezekből következik, hogy a termelést alakító termelőerők határozzák meg a haladást. A termelőerők a termelési eszközökből (pl. ásó, kalapács), az emberből mint termelőből és a földrajzi-politikai viszonyokból állnak. E termelőerők függvényeként alakul az ember történelmisége is. A termelőerők ugyanakkor termelési viszonyokat határoznak meg, amelyek az emberek között a termelési folyamatban elfoglalt helyük alapján fennálló viszonyokból épülnek fel. Itt kap helyet az anyagi javak cseréje, elosztása, az áru stb. A termelési viszonyok is történelmiek, hiszen más és más a termelési viszony egy ipai és egy feudális társadalomban. A társadalmi lét két oldalát - anyagit és szellemit - is ezen kategóriák felől szemlélhetjük. Míg ugyanis az eddigi filozófiák a tudat által határozták meg a létet, addig a marxi megközelítés szerint a társadalmi lét határozza meg a társadalmi tudatot, vagyis az anyagi lehetőségek, termelőerők és termelési viszonyok összessége (vagyis a termelési mód) hat a tudat nézeteire, filozófiai, esztétikai, jogi, vallási stb. nézetekre. Más megfogalmazásban: a termelési viszonyok összessége az alap. A felépítmény az eszmék, szervezetek és intézmények viszonyát foglalja magában. Alap és felépítmény kölcsönviszonya alkotja a társadalmat. Mivel azonban a termelőerők gyorsabban fejlődnek, mint a termelési viszonyok, a társadalom alakulásának egy pontján konfliktus támad új és régi között, ami társadalmi forradalomban robban ki. E forradalom után új felépítmény kialakítása indul meg. A tulajdonformák, a termelők és a termelőeszközök kapcsolata - mely lehet magán- vagy társadalmi tulajdon - a társadalmi osztályok kialakulásában érdekelt. Az osztályharc e rétegek ellentétes érdekei miatt alakul ki. A történelem kezdetén és végén a társadalom azonban osztály nélküli. Erre törekszik a kommunizmus, amely a magántulajdon teljes megszűnését kívánja.
forrás: http://irisz.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/13het/filozofia/filoz13.html |